Több, mint tíz év telt el az utolsó Star Wars film vetítése óta. A fanatikus rajongókkal egyetemben, én is a messzi-messzi galaxis űrmeséjén nőttem fel. Számomra felejthetetlen élmény maradt, amikor anno az Új Reményt, A Baljós Árnyakat, A Klónok Támadását, vagy a Sithek Bosszúját megnéztem a mozikban annak idején. A Birodalom Visszavágot és a Jedi Visszatért már csak VHS kazettán láthattam. Gyerekkoromban milliószor megnéztem a régi trilógiát, ezeket követték az előzmény epizódok, amiket anno ugyanúgy megnéztem újra, meg újra.

Annak ellenére, hogy sokan megvetették a túl sok speciális effektek miatt, én mégsem tartom gyengének az új trilógiát. Sőt...az általam kedvelt epizódjaim az összes közül a harmadik, illetve a hatodik, mert ott zárul le minden, ott zajlik le az epikus csata, ott fejeződik be egy kerek történet.

 Tavaly év vége fele ígértem, hogy én is elkészítem a személyes élménybeszámolómat az új Star Wars filmmel kapcsolatban. Eleinte video formájában szerettem volna kifejteni a véleményemet, de úgy döntöttem elég lesz írásos formában elmesélnem röviden, tömören, hogy mi az első benyomásom, észrevételem a filmmel kapcsolatban.

2015-ben már hatalmas volt a felhajtás mindenütt, sorba jelentek meg az újabbnál újabb kedvcsináló videok, előzetesek, információk, a rajongók már alig várták a december 18-át.

A premiert követően már sokan készítettek bemutatót, kritikát, beszámolót az Ébredő Erőről. Én szándékosan vártam a sajátommal egy pár hetet. Bízom abban, hogy mostanára már minden ismerősöm túlvan a filmen (aki persze vevő volt rá), és így végre spoileresen beszélhetek róla, azaz rengeteg (ha nem is az összes) fontos részletet, fordulatot megemlíthetek a történet kapcsán. Aki persze még nem látta, de szeretné, meg is akarja nézni, de nem akarja, hogy lelőjjem a poént, elveszítse miattam az élményt, az ne olvasson tovább.

 Na de visszatérve a témához már én is nagyon vártam, hogy a Disney mit fog kihozni George Lucas űreposzából. A többi fanatikus rajongóval ellentétben én nem startoltam rá a premier napjára, de igyekeztem minél előbb lefoglalni a jegyeket. Nálam a nagybetűs nap december 20-ára, délelőtt 11:00-ára esett.

 A film elején megkaptuk a szokásos, nosztalgikus sötét hátteret a kék szöveggel, és a felvezető szöveget. Bíztam is benne, hogy ez egy izzig-vérig Csillagok Háborúja lesz. Nagyon féltem tőle, hogy iszonyat rossz lesz az egész. Mit is mondjak, nem unatkoztunk a moziteremben. Nagyon jó volt csodálni a régi, eredeti trilógiában megszokott, ismerős környezetben felépített helyszíneket (még ha nem is ugyanaz volt a neve a bolygóknak). Jó volt újra látni a régi szereplőgárdát. Hiába harminc év telt el a történet szerint, Han Solo és Chewie szinte semmit nem változott, és ez nagyon sokat dobott a film összértékén.

Voltak benne űrcsaták. Volt benne háború lázadók és a birodalmiak közt. Volt benne fénykard párbaj. Kaptunk régi, és kaptunk új karaktereket.
Röviden: sok minden megmaradt a régi stílusban, régi felépítésében. A huszonegyedik századhoz igazítva véghez vittek pár újítást (mind a karakterek, mind a történet szempontjából), amik többé-kevésbé lettek hatásosak.

 A több, mint két órás játékidő után, amikor megjelent előttem a stáblista, őszíntén szólva vegyes érzelmekkel távoztam a moziteremből.

Összegezve nem lett rossz film, de vannak zavarba ejtő hibák, amik hagynak némi kívánnivalót maguk után. Ezek nagyobb része igazából szubjektív dolgok, zavaró tényezők, de akadt köztük olyan is, amik nálam totálisan kiverték a biztosítékot.

Szubjektív véleményemet amolyan pro-kontra stílusban fejteném ki.

Ami tetszett:

- Rögtön már az elején kiderül, hogy mi történt Luke Skywalkerrel. Így választ kaptunk az első és egyben egyik legfontosabb nyitott kérdésre. A film végét megnézve zavaró lehet az, hogy sok mindenre választ kapunk, de ezzel ellentétben rengeteg más kérdést nyitva hagynak. A főgonoszról például semmit nem mondanak el, csak azt tudjuk, hogy az Első Rendhez tartozik, és ő maga Ren mestere. Jó ötletnek tartom a készítőktől, mert ezzel ráveszik a nézőt arra, hogy mindenféleképp néze meg a következő részt.

- Han Solo és Chewie a film egynegyedétől szinte a teljes játékidő végéig a főszereplőkkel együtt vannak jelen.

- Maga az Első Rend (birodalmiak) megjelenése. Amikor az egész hadsereg feláll a tábornokok előtt egy gigászi nagyságű alakulótéren, az valami lehengerlő látvány.

- Akcióban nincsen hiány. A szárazföldi harcok, az űrcsaták, a fénykard párbajok mind-mind azt igazolják, hogy ez egy igazi Star Wars hangulatú mozi.

- A bolygók kinézete, atmoszférája lenyűgöző. Tényleg egy valódi panorámát látunk magunk előtt.

 - Han Solo halála, és egyben Kylo Ren érzelmi beteljesülése.Sokaknak nem tetszett, hogy így halt meg kedvenc csempész barátunk, de szerintem egy drámai fordulat kellett ebbe a filmbe. A fiatal kölyök, Kylo Ren, aki átállt a sötét oldalra, érzelmekkel teli ember volt, aki végtére szerette a szüleit. Ezzel a cselekedetével, hogy megölte a saját apját, Hant, véget vetett belső vívódásának.

- Szépen megkoreografált harci jelenetek. Nagyon jól néz ki.

Ami nem tetszett:

- Nincsen eredeti története. Rengeteg motívumot, jellemzőt Az Új Reményből merítettek.

- Luke Skywalker száműzetésbe vonul egy lakatlan szigetre, miután kudarcott vallott egy tanítványával.Gondolom Yoda mesterhez hasonlóan döntött így. Csak az óriási különbség az kettejük között, hogy az öreg Yoda anno nem egy tanítványát elvesztette (mégis továbblépett), de Luke az első baklövése után mégis feladja a tanítást, és nem képez Jediket. Felhagy vele.

 - Sivatagi bolygó, ahova egy nagyon fontos üzenetet rejtő droid egy nagyon fontos személynek át kell adnia a nagyon fontos információkat. Annyi különbséggel, hogy Tatooine helyett Jakku a bolygó neve, R2-D2 helyett pedig BB8 a neve a kis jószágnak.

 - Egy gigászi méretű szuperfegyver az űrben, ami a közelgő naprendszereket egy pillanat alatt felrobbantja. Nevezetesen csillag pusztító a neve.
Hát persze, mert egy újabb halálcsillaggal van dolgunk. Ezzel nyílván nem is lenne probléma, de ha jól tudom, a történet szerint harmic éve A Jedi Visszatérben győztek a lázadók, és a Birodalom összes (majdnem az összes) katonája, követője megsemmisült, elpusztult. Létrejött az Új Köztársaság, és végre béke lett a galaxisban. Ha a Birodalom megmaradt csekély létszámú katonái titokban elkezdték megépíteni ezt a pusztító bázist, hogy-hogy nem vették észre? Nem foglalkoztak vele?  Hogyan lehet, hogy ennyi év után (a három évtizedben történt dolgokat nem fejtik ki) újra retteg a világ (nevezzük Ellenállásnak) az Első Rendnek nevezett katonai haderőtől?

 - Nem tudtam megbarátkozni az összes karakterrel. Én például Finnel sehogy sem tudtam megbékélni. Egy exrohamosztagos, aki nem tud semmit az erőről, mert ő végtére egy képzett katona, mégis az ő kezében látom a kék fénykardot.

 - Rey (akiből nagy valószínűséggel Jedi lesz a következő részben) könnyen elsajátítja az erő használatát (elmetrükk a katona ellen jelenet).

Persze lehet ezt azzal magyarázni, indokolni, hogy hát ő maga az ébredő erő, róla szól az egész film, belőle egy hatalmas harcos lesz majd. Nekem ez a gyorstalpalós „elsajátítom Kylo Ren gonosz technikáját” féle megoldás nem győzött meg.

 - Az utolsó fénykardpárbaj !!!
Egyszerűen nem értem, hogy miért szakítottak a készítők azzal a hagyománnyal, amit anno Lucas alkalmazott az előző hat epizódban. Ugyebár az erőnek két oldala van, a világos és a sötét. A világos oldalt a jedik képezik, a sötétet pedig a sithek. A régi köztársaságban a jedik voltak a béke és a rend őrei, szent kardjuk egy fénykard volt. Tudtommal a fénykardot egy képzett jedi birtokolhatta, vagy egy padawan, aki növendék volt köztük. Azt csakis ők használhatták, senki más. Ezért is hívják a szent fegyverüknek. Ha ezekből indulok ki, akkor nem értem, hogy Luke fénykardját az utolsó párbajban miért pont olyanok kapták meg, és használták, akik még életükben nem használtak olyat előtte? Számomra ez furcsa volt.
Gúnyosan kifejezve: ennyi erővel Chewbacca kezébe is adhattam volna fénykardot, hogy álljon bosszút barátja, Han haláláért, amiért megölték a szeme láttára.

Mindezek ellenére nem tartom egy rossz filmnek a Star Wars: Az Ébredő Erőt.

Még így a rengeteg hibái, a logikai bakik ellenére is élvezettel néztem végig. Jó volt újra a moziban látni azt a filmsorozatot, aminek gyerekkoromban én is a részese lehetettem, és a mai napig a rajongója vagyok. Megkaptuk a vadiúj trilógiának a kezdődarabját, ami ugyan nem lett tökéletes, nem lett eredeti története, de megvolt benne az, amit egy Star Wars filmtől el lehet várni!

 Ha egy 10-es skálán értékelnem kéne, akkor egy hatalmas jóindulattal is egy erős 6-ost adnék rá. Nem csalódtam benne, nem is ájultam el tőle. Nem vártam többet, csak máshogy képzeltem el benne pár dolgot. Persze nem lehet mindenkinek megfelelni, ezért kompromisszumot kellett kötni a rendező úrnak. Mivel a mai napig rajongónak tartom magam, így képes vagyok megbocsátani a filmnek a hibái ellenére, mert bízom a folytatások sikerében. Reménykedem benne, hogy 2017 végén a VIII. már sokkal jobb, a IX. pedig egy mindent elsöprő katarzis lesz. :)